6 elemes quagi PMR-hez (446 MHz)

A „dióverő” projekt, avagy antenna egy mozijegy árából

 A dokumentum utolsó módosításának időpontja: 2010.02.22.

Készítette: andorpapa e-mail: mecsekpmr@freemail.hu

Miért építsünk saját antennát?

Hazánkban igen kevés olyan yagi antenna kapható, ami hordozható méretű és lefedi a PMR446 sávot. Ezek közül a legolcsóbb a lengyel gyártmányú Dipol ATK-5, ami 446 MHz-en nagyjából 7.5 dBi nyereséget produkál. Egész jó kitelepülős antenna: fél méter, fél kiló, az ára pedig 1800 Ft + posta, tehát 2500 Ft körül mozog (kivéve a debrecenieknek). Említést érdemelnek még a Carant 7 elemes antennái is, amelyek 9-10.5 dBi nyereséget hoznak (típusfüggő), 70 centis hosszal és 0.5-1.5 kg tömeggel (szintén típusfüggő), igaz ezek már drágább jószágok.

A házi antennagyártásnak két előnye van: jó esetben olcsó és igényeinknek pontosan megfelelő antenna építhető. Ha kitelepülésre fabrikálunk, akkor az antennát építhetjük kevés elemből és nagyon könnyű anyagokból, hiszen nem szempont az időjárásálló kivitel és a masszív rögzíthetőség, a hordozhatóság viszont központi kérdés. Ha meg otthonra, „stabilba” akarunk házi eszközt, akkor simán építhetünk 2-3 méteres „ágyút” is, tartós anyagokból.

A quagi

A  célom egy olyan antenna építése volt, ami a fent említett ATK-5-ösnél is olcsóbb, de legalább akkora nyereséggel bír, valamint könnyű elkészíteni. Ezért esett a választásom a quagi antennára. A quagit valamikor a ’70-es évek elején fejlesztette ki két rádióamatőr, a neve egy szójáték, a quad és a yagi keresztezése, amiből máris sejthető, hogy miről van szó. Egy yagit kell eképzelni, ahol a boom és a direktor teljesen szokványos, a sugárzó és a reflektor azonban quad elemekből készül. A quad sugárzó λ/4 oldalhosszúságú, négyzet alakúra hajlított drót vagy rúd (tehát a kerülete megegyezik a tervezési hullámhosszal), a reflektor pedig ugyanilyen geometriájú, csak picit nagyobb oldalhosszúságú darab. A direktorok a yaginál megismert egyszerű rudak, a boom pedig nem vezető anyagból, jellemzően fából vagy erre alkalmas üvegszálas rúdból készül.

Mik a quagi előnyös tulajdonságai?

-              olcsón elkészíthető

-              egyszerűen kivitelezhető, nem igényel komoly eszközparkot 

-              50 Ω talpponti ellenállás, nem igényel illesztőtagokat 

-              könnyen hangolható

-              nyeresége partiban van a yagik nyereségével

Persze hátránya is van, például az, hogy egy hajlított dipóllal épített yagihoz képest kicsi a sávszélessége, valamint a kivitelezésnél is vannak buktatók, amikről majd említést fogok tenni. De kezdjük a nyersanyagok listájával (6 elemes quagit feltételezve):

-              fa léc/kapanyél/asztalláb (105-115 cm), tetszőleges átmérővel (nálam 25x25 mm)

-              3 mm átmérőjű sárgaréz rúd (3 méter)

-              durván 22-23 centis fadarab a quad elemek rögzítéséhez (2 db)

-              esetleg néhány facsavar az iménti darabok rögzítéséhez (4 db)

Ennyi. Kertes házban a sárgarezet leszámítva nagy valószínűséggel mindegyik hozzávaló előfordul, a rezet pedig 290 Ft/m áron tudtam beszerezni, tehát az antenna összköltsége 1000 Ft alatt tartható (+ koax kábel), ráadásul a direktorok készülhettek volna más, olcsóbb fémből is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy 5 db sorkapcsot is felhasználtam, de erről majd mindjárt, költsége amúgy is elhanyagolható (és ez is akadt itthon). Ha a quagit rúdhoz, árbóchoz szeretnénk rögzíteni (ahogy az ATK-5-öst is), akkor további 300 Forintot kell elkülöníteni antennabilincs számára.

Méretek

A quagit megalkotó amatőrök érdekes módon 446 MHz-re is megadták a méreteket, ami jó kiindulási alap, de ne feledjük, hogy az elemek vastagsága és esetleges szigetelése erősen befolyásolja a szükséges hosszakat. Az eredeti leírás 3 mm-es direktorokat ír elő (ami lehet alumínium, vörösréz, sárgaréz stb), a quad elemek számára pedig a #12 TW jelű kábelt, ami az épületvillamosságban használatos, 2.8 mm átmérőjű, szigetelt vörösréz drótot takar. Mivel én 3 mm-es, szigeteletlen sárgarezet használtam, így a quad elemek méretét meg kellett növelnem, az alábbi listában már ezek olvashatók. A neten a legtöbb helyen az eredeti, szigetelt 2.8 mm-es drótra vonatkozó méretek találhatók. Kísérleti úton konkrétan az alábbi hosszúságokat kaptam:

R            712 mm

DE          680 mm

D1          289 mm

D2          287.5 mm

D3          286 mm

D4          284.5 mm

Ahol R a reflektort, DE a sugárzót (az angol forrásokban sokszor találkozni vele így, ami a Driven Element rövidítése), D1-D4 pedig a direktorokat takarja.

Az elemek egymástól mért távolsága a következő:

R-DE      173 mm

DE-D1   130 mm

D1-D2   272 mm

D2-D3   144 mm

D3-D4   215 mm

Ez összesen 934 mm, de célszerű a rögzítésnek is helyet hagyni, nálam ezért lett 105 cm hosszú a boom. Rögzíteni amúgy nem csak a boom végén lehet, hanem a közepén, D1 és D2 között is, persze itt célszerű fa állványra vagy rúdra rakni, a fémet érdemes kerülni.

A teljes cikk megtekinthető  Pdf formátumban >itt<,  ugyanez Rtf formátumban >itt<