A quagi skálázhatósága

Az antenna viselkedése az elemek számának függvényében 

A dokumentum utolsó módosításának időpontja: 2010.03.01.

Készítette: andorpapa e-mail: mecsekpmr@freemail.hu

Bevezető

Legutóbbi írásomban ( 6 elemes quagi PMR-hez) bemutattam, hogyan lehet olcsón, nagy nyereségű irányszelektív antennát építeni a 446 MHz-es PMR sávra. A quagi antennát a '70-es években két rádióamatőr fejlesztette ki, a méretezés a mai napig az általuk megadott értékek alapján történik, én is ezeket vettem figyelembe, csupán az eltérő anyaghasználat miatt volt szükség egyéni méretek kikísérletezésére. Az igazsághoz hozzátartozik az a tény, hogy az eredeti méreteket 8 elemes quagira határozták meg, én praktikus okokból döntöttem a 6 elemes antenna mellett. Az általam épített verzió ennek ellenére jól működik, ami azt sejteti, hogy az elemszám bizonyos határok között szabadon variálható. Ebben az írásban tehát arra keresem a választ, hogy milyen mértékben változnak az antenna tulajdonságai a direktorok számának változtatásával. A legfontosabb paraméterek (nyereség, F/B arány, nyílásszög stb) vizsgálata egyben összevethetőséget is biztosít a hasonló elven működő egyéb antennák, jellemzően a yagik viselkedésével, továbbá segítene annak meghatározásában, hogy mely elemszámok esetén optimális a quagi kialakítása.

Figyelem! A most következő írás a gyakorlati méréseken (SWR mérés) túl jellemzően számítógépes modellezés eredményei alapján von le következtetéseket, így azok nem feltétlenül felelnek meg a valós körülmények között megfigyelhető jelenségeknek! Úgy is fogalmazhatnék, hogy a következőkben a quagikkal kapcsolatos teóriámat fejtem ki, melynek igazolásához nagyon sok további mérésre lenne szükség. Ettől függetlenül remélem, hogy ez az elmélkedés hasznos lehet a quagik iránt komolyabban érdeklődő rádiósoknak. Először tehát megvizsgáljuk a quagi méreteit, majd az SWR alakulását az elemszám függvényében. Számítógépes modellezés segítségével megnézzük, hogy a direktorok száma hogyan befolyásolja a sugárzási karakterisztikát, majd a kapott eredményt összehasonlítjuk egy klasszikus yagi típusú antennával.

 

A teljes cikk megtekinthető  Pdf formátumban >itt<,  ugyanez Rtf formátumban >itt<