RH rádiózás számítógépről
Akár megfigyelő valaki, akár rádióamatőr adóengedéllyel rendelkező, ha
nincs a bőre alatt is pénzzel kitömve, akkor kompromisszumot kell kötnie, hogy
milyen sávon szeretne tevékenykedni. A rádióamatőrök számára elérhetővé tett
frekvenciasávok ugyanis olyan nagy számban és olyan nagy eltérésekben kerültek
kitűzésre, hogy csak meglehetősen komplex megoldásokat alkalmazó készülékek
tudják ezek nagyrészét használni, de még így sem mindet. Gondoljunk csak arra,
hogy olyan rádiót készíteni, ami a pár száz kHz-től egészen a több tíz, vagy
több száz GHz-ig üzemképes, nem kis technikai kihívást rejt magában.
Hogy azok is kielégíthessék kíváncsi természetüket, akik inkább magasabb
frekvenciákon -2m, vagy 70cm-es amatőrsávon- forgalmaznak és nincs sem pénzük,
sem technikai lehetőségük RH állomás építésére, létrehoztak a világon több
országban is úgynevezett SDR vevőállomásokat, melyek hangját az internettel
összekötve juttatnak el bármely otthonba a világon. Ezt rendszerint egy Flash
kezelőfelülettel oldják meg, amely lehetőséget ad a kezelőszervek otthoni
vezérlésére. Egy ilyen SDR gyűjtőoldal a websdr.org, amely országokra
és az állomások által hallgatható frekvenciasávokra bontva gyűjtötte össze a
távvezérelhető rádiók oldalait. A következőkben a magyar állomás kezelőfelületének
segítségével mutatom be annak használatát.
Az első és egyben talán legfontosabb terület az 1-es számmal jelölt. Itt
voltaképpen az angol fordítás alapján "vízesés" jellegű spektrumot
kapunk segítségül, hogy minél hamarabb észrevehessük, melyik frekvenciára
hangolva találunk értelmes forgalmazásokat, nem pedig statikus zajok keverékét.
A spektrum alján található kis sárga trapéz a hangoló. Segítségével manuálisan,
az egér bal gombját nyomva tartva állíthatjuk be a vevőt a kívánt frekvenciára,
vagy ha pontosan akarjuk mindezt tenni, akkor számszerűleg is megadhatjuk ezt a
2-es mezőben, ahol további kisebb-nagyobb lépésekben is lehet a frekvenciát
léptetni (3-as rész). A manuális hangoló két oldalát zöld keretezéssel láttam
el, mivel ezeknek a részeknek is fontos funkciója van. A rövidhullámú rádióamatőr
sávokon ugyanis szinte kivétel nélkül vagy USB, vagy LSB modulációt
alkalmaznak, amely tömören kifejtve annyit tesz, hogy a normál AM modulációnak
csak az egyik oldala kerül kisugárzásra. Annak függvényében, hogy a venni
kívánt jel melyik módot használja, a középfrekvenciától (sárga függőlegessel
van jelölve) balra, vagy jobbra kell kihúzni a trapéz oldalát. Azzal
lényegében, hogy milyen mértékben húzzuk ki az oldalhatárolót, megadjuk azt is,
hogy mekkora sávszélességben akarunk hallgatózni. Ezt nem mindíg érdemes túl
nagy értékre állítani, mivel ilyenkor már több a bekevert zaj, mint a hasznos
jel.
A 4-es terület a spektum nagyítására és távolítására vonatkozó
funkciókat tartalmazza. Az -5-ös keretben találhatóak a vett adás
sávszélességének adatai, míg alatta a 6-osban előre beállított vételi módok
találhatóak. 7-essel van jelölve a szignál-, vagy térerőmérő. A 8-as részen
ismét a vízesés beállításai találhatók, balról jobbra a sebesség, a méret és a
kijelzett információk jellege.
A 9-es keretben található mezőket csak a hívójellel és
regisztrációval rendelkező amatőrök tudják használni amolyan logger, vagyis
naplózóként.
Az oldalak használatához jó hallgatózást és jó terjedést kívánok! (users.atw.hu)
